Kompetencia Jelentése És A Legfontosabb Kompetenciák Listája

A kompetencia szó jelentése: hatáskör, hozzáértés, illetékesség, alkalmasság, képesség, rátermettség. A kifejezés sokoldalóan használható a magyar nyelvben – meglehetősen összetett, a pedagógia és pszichológia tudományterületéhez kötik elsősorban. A kifejezés lényegében azon képességek és készségek együttesét jelenti, amely által valaki képes lehet valamilyen területen egy problémát jól megoldani, amihez megfelelő motivációs szint szükséges. Mégis, mi a szakmai, személyes kompetenciák listája, fogalma? Cikkünkben teljeskörűen körüljárjuk a témát.

A kompetencia összetevői

A kompetenciának eltérő összetevői vannak.

• Azon ismeretek és tudás összesége, melyeket az egyén képes a gyakorlatban alkalmazni
• Attitűd, hozzállás
• Személyiségjegyek
• Motiváltság
• Szociális és magatartási komponensek
• Kognitív, gyakorlati készségek és jártasságok

Miért kiemelten fontos a kompetencia fejlesztése?

Egy átlag magyar munkavállaló akár 5-10 munkahelyen is dolgozhat teljes 40 éves pályafutása során, sokan pedig még szakmát is váltanak e közben. Emiatt rendkívül fontos, hogy folyamatosan fejlesszük magunkat, melynek rendkívül fontos eleme a különféle kompetenciák fejlesztése. Nem csupán a munka világában vett sikerességünk lehet a tét – a magánéletünkben, párkapcsolatunkban, pénzügyi döntéseinkben és az élet számtalan egyéb területén visszatürköződik, hogy mennyire sokat foglalkozunk a kompetenciák témakörével. A jövőben vélhetően méginkább eltolódik majd a társadalom a kompetenciaszintű gondolkodás felé – köszönhetően annak, hogy ma már rengeteg feladatot automatizálnak, így a megmaradó munkaerőnek olyan feladatot kell ellátnia, amely több kompetenciát igényel.

Fontos megérteni, hogy a ezek fejleszthetők, és ez rendkívül fontos a mai társadalomban, ahol nem csupán az egyén szakmai tudása teszi őt értékessé a munkavállalói piacon. Ha például valaki tanulni szeretne, vagy új tudást elsajátítani, akkor számos kompetenciára szükség lehet.

A kompetenciafejlesztés természetesen a közoktatásban is megjelenik – hiszen, már az Európai Unió is elismeri ennek fontosságát, és meghatározta az ismert kulcskompetenciákat, melyeket mindenkinek el kell sajátítania a közoktatásban. Sokan mégis kritizálják ennek gyakorlati megvalósulását – sokszor ugyanis nem kerül erre megfelelő hangsúlyt.

A kulcskompetencia fogalma, azok listája

A Nemzeti alaptanterv meghatározása szerint: „A kulcskompetenciák azok a kompetenciák,
amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az
aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához”

Forrás: http://vetesi.hu/portfoliohoz/Anyagok/kulcskomp_fejl.pdf

A kulcskompetenciák lényegében nélkülözhetetlenek a kiteljesedett, sikeres élethez és az egész életen át tartó fejlődéshez. A 8 kulcskompetencia az ofi.gov.hu szerint:

1. Anyanyelvi kommunikáció. A különféle gondolatok, tények, érzések szóbeli és írásbeli formában történő értelmezésének és kifejezésének képessége, valamint a megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége. Az okatásban, képzésben, munkahelyen, otthon és a szabadidőben egyaránt értelmezhető – valamennyi kulturális és társadalmi kontexusban.

2. Idegen nyelvi kommunikáció. Körülbelül ugyanazokat a fő területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció, az érzések, gondolatok és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének alapja a társadalmi kontexusok ide értendő skáláján. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a kultúrák közötti megértéshez és a közvetítéshez kapcsolódó készségek.

3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák. Magában foglalja az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a törtek és a százalékok használatát fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldásának céljából.

4. Digitális kompetencia. Az elektronikus média kritikus és magabiztos alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. A logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolható.

5. A tanulás tanulása. Az önálló, valamint a csoportos tanulás képessége. Fontos elemei például a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, a tudás feldolgozása, értékelése, elsajátítása és beépítése az addig megszerzett ismeretekbe. A tanulás tanulása erőteljesen megmutatja, hogy az egyén mennyire képes saját, egyéni szakmai pályafutásának irányítására.

6. Személyközi és állampolgári kompetenciák. Mindazon viselkedésformák összesége, melyeket az egyénnek szükséges elsajátítania annak érdekében, hogy képes lehessen konstruktív és hatékony módon részt venni a társadalom életében, valamint, hogy konfiktusokat tudjon megoldani.

7. Vállalkozói kompetencia. Ezen tulajdonság egy aktív és passzív összetevőből áll – magában foglalja a változás kiváltásának előmozdítását, valamint azt, hogy az egyén mennyire képes elfogadni, támogatni a külső tényezők által kiváltott újdonságokat, valamint azokhoz alkalmazkodni. Ezen tulajdonság része az egyén felelőssége saját – negatív és pozitív – cselekedetei iránt, a megfelelő stratégiai szemléletmód kialakítása és a sikerorientáltság.

8. Kulturális kompetencia. A gondolatok, élmények és érzések kreatív kifejezése tánccal, zenével irodalommal, valamint ezek megértésének képessége.

A munkahelyi, szakmai kompetenciák listája

Ezen felül, léteznek munkahelyi, szakmai fogalmak is. Ezek már kissé más területeket foglalnak magunkban, mint az eredetileg bemutatott felsorolás – munkavállalóként elsősorban ezekkel érdemes tisztában lenni, és ezekre érdemes fókuszálni.

1. Szakterület eszközeinek ismerete. Teljesen mindegy, hogy milyen szegmensben dolgozol, mindig lesznek olyan specifikus eszközök és programok, melyeket használnod kell tudni.

2. Közösségi média & marketing. Minden vállalkozásnak szüksége van manapság közösségi médiára, és marketingre. Ha tudod képviselni a céget ilyen tekintetben, az egy hatalmas előny lehet.

3. Prezentációs képesség. Az agilis munka során napi szinten kell bemutatnunk azt, amit eddig csinálunk, sikerült összehozni. Ennek a készsége is megtanulható pár alkalommal.

4. Értékesítői képesség. Ha vállalati partnerekről van szó, akkor jó, ha tudjuk, hogyan kell nekik egy üzleti ajánlatot bemutatni, és tisztában vagyunk azzal, hogyan kell rávilágítani egy üzlet nyereségességének lehetőségére.

5. Vállalatirányítási rendszerek. Gyakorlatilag minden multinacionális cégnél vannak ERP rendszerek, melyek arra szolgálnak, hogy a céges folyamatok és ügyfél kiszolgálás hatékonyabbak legyenek.

6. Programozás. Az informatikai háttértudás még nem specifikusan programozói munkakörökben is nagyon jól jöhet – gondoljunk csak az excel használatára, valamint számító programokkal való szimulációra.

7. Jogosítvány. Vezeti nagyon sok munkahelyen kell manapság – a B2-es jogosítvány meglétét nagyon sok munkáltató előírja, sokszor még IT területen is előnyt jelenthet.

8. Egészségügyi ismeretek. Ha elsősegélyt kell nyújtani egy hirtelen rosszul lett munkatársunknak, akkor bizony jól jön, ha tisztában vagyunk az egészségügyi alapokkal.

9. Adatok, diagrammok értelmezése. Multi cégeknél mindennapi feladat szokott lenni, hogy diagrammokat rajzolj, ábrázolj, értelmezz és elemezz. Ezek sokszor segítik elő a menedzsment döntéshozatalát.

10. Idegen nyelvek ismerete. Az angol mindenhol elvárás, sok helyen a német is, ezen felül, a munkáltató írja elő a pontos elvárásait, de ha tudsz nyelveket tanulni, az mindenképp előny.

11. Tudás átadásának képessége. A tanítás egy külön szakma, de sokszor jól jön, ha tudunk szemléltetni, magyarázni, különféle dolgokról hatékonyan tudást átadni.

12. Coacing. Coacholható vagy, vagy sem? Ha meg akarnak neked tanítani valami új dolgot, vagy segíteni akarnak abban, hogy ne égj ki, valamit hatékonyabban csinálj, akkor ebben maximális partner lennél?

Coaching – a felnőttkori fejlődés hatékony eszköze

A közoktatásban fellelhető hiányosságokat lehet pótolni – erre pedig az egyik legjobb lehetséges megoldás a coaching. A coach speciális technikák alkalmazásával, használásával éri el, hogy az adott kompetencia óriási fejlődésen menjen keresztül, és figyelemmel kíséri a kliens esetén ennek folyamatát.

Miért fontos a coachnak és a kliensnek egyaránt ismernie a főbb kompetenciákat?

Nagyon fontos, hogy mindketten tisztában legyenek ezekkel a fogalmakkal, hiszen ez segíthet abban, hogy a személyiségbeli kérdéseket jobban átlássuk, valamint, hogy a legjobb üzleti döntéseket lehessen meghozni a munkatársainkkal, beosztásokkal kapcsolatban. A karrier coaching során is rendkívül nagy hasznunkra lehet, hiszen a helyes munkahelyi döntések meghozatalakor is nagyon fontos lehet a különféle kompetenciák ismerete. Ráadásul a témakör az alapvető emberi műveltség részét képezi, így az ismeretük a mindennapok részének tekinthető.

Mit veszíthetünk, ha nem fordítunk elegendő időt arra, hogy a kompetenciákat fejlesszük?

Gyakran felmerülő kérdés, hogy mégis mit veszíthetünk abban az esetben, ha felnőtt emberként nem fordítunk elegendő mennyiségű időt arra, hogy a különféle kompetenciákat fejlesszük. Habár ez gyermekként is kifejezetten fontos – soha ne felejtsük el, hogy felnőtt emberként is lehet őket fejleszteni, a megfelelő technikák alkalmazásával. Íme, pontokba szedve – hogy mit veszíthetünk, ha nem aknázzuk ki a magunkban rejlő lehetőségeket.

1. Munkaerőként nem leszünk igazán produktívak. Ha az lenne a cél, hogy minél hatékonyabban tudjunk érvényesülni a munka világában, és hogy a vezetőség elégedett legyen a teljesítményünkkel, akkor mindenképp érdemes lesz erre a területre is fókuszálni. A szakmai tudás a mai világban már nem elegendő sok helyen.

2. Nem fogjuk megtalálni az álom szakmánkat. Ha nem ismerjük meg igazán a saját kompetenciáinkat és képességeinket, akkor soha nem fogunk rájönni, hogy mi az, amivel igazán megérné foglalkozni. Lehet, hogy valamihez már értünk – valamiben már jók vagyunk – de nem biztos, hogy a személyiségünkhöz és képességeinkhez is az a munkakör illik a leginkább.

3. Kevesebb eséllyel fogunk előre lépni. Kisebb eséllyel fogunk tudni előre lépni a munka világában, amennyiben nincsenek megfelelő személyes készségeink a szakértői tudásunk mellett. Nem elég az, hogy valaki meg tudja csinálni a rá bízott feladatokat – az is fontos, hogy az eredményeit hatékonyan be tudja mutatni mások előtt.

4. Lassabban fogunk haladni a munkánkkal. Nem mindegy, hogy egy adott feladatot egy óra, vagy fél nap alatt csinálunk meg. A sok gyakorlás, és az elsajátított kompetenciák listája együttesen segíthetnek minket abban, hogy minél gyorsabban, hatékonyabban, és pontosabban tudjuk elvégezni a ránk bízott feladatokat.

5. Lassabban fogunk nyelveket megtanulni. Lehet, hogy külföldre szeretnénk költözni, esetleg munkahelyi elvárás lenne – de ha nehezen tudunk nyelveket elsajátítani, az bizony megnehezítheti az életünket. Felnőttkorban mindez természetesen már nehezebb feladat, de jó tanulási készségekkel és érzékkel könnyen lehet tanulni. A nyelvi kompetenciák listája ráadásul kevésbé összetett, mint gondolnánk.

5. Nehezebben fogunk kommunikálni. Az általános kommunikáció is nehezebb lesz számunkra másokkal – több félreértésünk lesz más emberekkel, és nehezebben fogjuk tudni kifejezni nekik a gondolatainkat, érzéseinket. Ez otthon, a rokonainkkal, valamint a hétköznapi tevékenységek során is nehezítő tényező lesz számunkra.

6. Nehezebben fogunk beilleszkedni. A beilleszkedésünket is gátolhatja, ha nincsenek megfelelő kulturális alapjaink. Ezért is fontos, hogy megtanuljuk kifejezni magunkat gesztusokkal és szavakkal – ehhez persze nem kell irodalmárnak lenni, de nem árt, ha valamilyen szinten tisztában vagyunk a kultúránk alapjaival is.

Mint láthatjuk, ezen kompetenciák fejlesztésének hiánya nem csupán a mukahelyi életünkben fog visszasülni, hanem a magánéletünkben, valamint az élet valamennyi egyéb területén is. Sokan úgy gondolják, hogy csupán a vezetők számára fontos, hogy ezek fejlesztésével rendszeresen foglalkozzanak, azonban ez az elgondolás egész egyszerűen téves.

Coaching és kompetenciák – mi az összefüggés a kettő között?

A coach egy olyan szakember, aki általában jártas a kompetens világban is – ismeri ezek fogalmát, tisztában van azzal, hogy mik jelentik az igazi kihívásokat a munkahelyi ranglétra megmászása közben, valamint a különféle dolgok elsajátítása során. A megfelelő felkészültséggel rendelkező szakember pontosan tudja, hogy hogyan kell ezeket fejleszteni, és hogy hogyan válhatunk sikeresebbé az élet különféle területein ezek elsajátítása révén.

Csak gyerekkorban van lehetőség a fejlesztésükre?

Ez az elgondolás teljesen hibás, felőttként is számtalan dologban lehet fejlődni, a mai munkahelyi kultúra világában pedig elvárt, hogy folyamatos jelleggel foglalkozzunk ezzel. Ennek köszönhetően az emberi kompetencia folyamatosan bővül és bővül, egészen addig, ameddig ezek feljesztésével foglalkozunk, valamint a környezetünk és munkahelyünk segít nekünk mindebben.