Kognitív Jelentése
A kongnitív funkciók jelentése azon megismerési, információfeldolgozási, valamint gondolkodási tevékenységek, melyek segítségével felfogjuk, érzékeljük, valamint felhasználjuk a megszerzett tudásunkat. Ezen képességek lehetővé teszik az értelmi működésünket.
A kognitív funkciók listája:
- figyelem (pl a figyelem szándékos elterelése, fenntartása, stb…)
- gondolkodás (pl. tervezés, érvelés, számolás, problémák megoldása és strukturálása, stb…)
- érzékelés és észelés (pl. hallás, tapintás látás, stb…)
- emlékezet (pl. rövid távú memória, hosszú távú memória, stb…)
- egyéb készségek (pl. vizuális tájékozódás, tanulás, beszédképesség, stb…)
A kognitív funkciókat a kognitív pszichológia és kognitív idegtudomány vizsgálja. A szó a latin cognitio kifejezésből származik, melynek jelentése tudás, ismeret. Ezen képességek lényegében lehetővé teszik mindennapi működésünket és életvitelünket.
Példa mondatok: A kognitív terápia abban segít a klienseknek, hogy megváloztassák a gondolkodásukat. A legtöbb coach szerint a fizikai aktivitás és testmozgás javítja a kognitív funkciókat.
Mivel foglalkozik a kongnitív pszichológia?
A tudományterület az emberi megismerés tanulmányozását veszi célba, azt vizsgálja, hogy az ember hogyan képezi le a körülötte lévő világot, miként éli meg azt, milyen reprezentációt hoz létre arról. A megismerést egyetlen közös folyamatként vizsgálja, a külvilág ingereit egyre elvontabb és elvontabb reprezentációként kell leképezni. Az érzékelés (percepció) egy rendkívül összetett biológiai folyamat.
Hogyan zajlanak az ilyen jellegű kutatások?
A tudósok a megismerést helyezik előtérbe, a tudás megszerzésének mikéntjét vizsgálják, annak keletkezését, felépítését, valamint modellezhetőségét. Eleinte nem önálló tudományként jelent meg, hanem határtudományként, egyfajta összekötő kapocs volt a biológia, fizika, stb… között.
A kognitív tudomány nem önálló tudományágként jött létre. Eleinte a fent említett, egymástól jól elkülönülő tudományok közötti összekötő kapocsként, a különféle tudományterületek közötti határtudományként jelentkezett, de az utóbbi egy-két évtizedben, főleg a kétezres évektől, önálló tudománnyá vált és a szakirodalom is így hivatkozik rá.